itt laktunk...mármint a Magyar Intézetben. Az első 3 napot folyamatos idegösszeomlásom kísérte, ugyanis mihelyst megérkeztünk Tallinnba elkezdett esni, és megállás nélkül zuhogott 3 napig... Sötétség és eső...Egy órára se állt el... Már valami isteni csapásnak véltem betudni 72 óra szünet nélküli záport, és vártam mikor jönnek a békák, vagy valami egyéb gyanús jelenség...De pár csigát, és a turistainváziót leszámítva nem jelent meg semmi, és 4. nap már szép volt az idő. Az első esős napok délutánjain, mikor minden bezárt, mi visszavonultunk, és a Magyar Intézet könyvtárában fellelhető magyar klasszikusokat néztük. (Nagggyon ajánlom: Tímár Péter-Egészséges erotika c. remekét)Az óvárosi napokat pont ekkor rendezték, sok program, koncertek, kirakodó vásár, tánc, móka kacagás...("Pogó" a japán turistákkal, a legjobb fotózási helyek megszerzése végett) várta a messzi országokból érkezett vándorokat. Valamint millió szuvenír üzlet... amiket inkább "Orcátlanul Kizsákmányoló, Bájos Mosollyal Kötögető Öreg Néniknek Álcázott Rablóbandák Bázisainak" hívnék, mert utóbbi közelebb áll a valósághoz. Nemhogy a magyar turistáknak, de szerintem még az angol királyi családnak is felháborodás ült volna ki az arcára, ha meglátták volna a legegyszerűbb sztenderd szuvenírek árait, példa: zászló= hurkapálcika+észt nemzeti színű igénytelen minőségű matéria 1200 Ft.
Milyen is a tipikus észt szuvenírüzlet....
Minden második üzlet borostyán nagyhatalom, hozzátenném minden második üzletben lévő minden második borostyán hamis :) Amit szintúgy horror áron mérnek.
Egyébként hozzá kell tenni, hogy gyönyörű kézműves munkáik vannak, ha bemegyünk egy szuvenír üzletbe kötött áru tömkelegével találkozunk, sokszor a helyszínen készülnek a portékák. A másik nagyon jellemző az a fából készült mindenféle tányéralátét, kulcstartó, mágnes, tálak, konyhai eszközök hada, és ezek általában borókafából készülnek, aminek nagyon finom illata van! És talán a harmadik nagyon jellemző: a kovácsoltvas kiegészítők (kilincs, fogas, dugóhúzó...) és a különféle, nemezből készült kiegészítők, sapkák, táskák, ékszerek. Ezek a kellékei egy átlagos szuvenír üzletnek...
A legnagyobb élmény (számomra) Tallinban persze az óváros csodaszép templomainak felderítése, körbe/át/meg/föl-lejárása, és ezt legalább kétszer, mert tényleg gyönyörűek.
A tengerpart a kikötővel együtt nagyon közel van, és engem mindig lenyűgöz...Nagy hírnévnek örvend az Olde Hansa nevezetű étterem, mely középkori hangulatáról nevezetes, csak gyertyák égnek, a pincérek korhű ruhákat viselnek és kiemelt figyelmet fordítanak a vendégekre. Betértünk, ettünk...nem volt rossz, de olyan jó se...olyan észtesen ízetlen... De legalább ezt is kipróbáltuk. A hangulata kétségkívül megvan. Engem jobban lenyűgözött az étteremhez tartozó kézműves üzlet, ahol kézel készített üveg poharakat, cserépedényeket, cipőket, ruhákat, táskákat lehetett vásárolni, és az eladólányon is korhű viselet volt.
Az egész óvárosnak hihetetlen hangulata van, az utcazenészekkel, cukros-pirított mandulát kínáló lányokkal, és persze a gótikus épületek hada... Ezen a hömpölygő turistatenger ront némileg, de a tömeget meg lehet szokni.
Nagyon békésen telt el ez a pár nap (egy dagadt pók likvidálását leszámítva, aki az ágyam mellett várakozott és fondorlatos terveket szövögetett az éjszakai megtámadásomról, és ezt megelőzvén, hősi halált halt a papucsomon). Azt hiszem ez szép végszó lesz....
