2009. február 22., vasárnap

Feb. 22. Influenza és a tenger

Jelen pillanatban így vagyunk:

Itt is influenza lázban ég mindenki. Az első napot átvészeltem. Második nap csak arra gyúrtam, hogy harmadnap elmehessek a többiekkel kirándulni.
A harc kemény volt
Az influenza túlerőben volt.
Több fronton támadt.
Végtagok, fej, torok, derék. Nem válogatott a ledöntő fegyverek között: hidegrázás, izzadás, fej-szemfájás… Így nekem is keményebb eszközökhöz kellett folyamodnom. Fokhagyma, méz, gyógyteák, és ugyan nem értek vele egyet, de néhány vegyifegyvert is bevetettem a láz ellen.
A kirándulás erejéig úgy döntöttünk, tűzszünetet tartunk, én nem eszem több fokhagymát, cserébe ő meghagyja az íz érzékelésem, és megáll a hőemelkedésnél.
A mai harci eszköz nagyon hatásos volt, aludtam és nem vettem róla tudomást. Szerintem visszavonul, persze a romok eltakarítása és újraépítés még tart.
Akkor a kis közjáték után a lényegre is térek: A kirándulás.
Pärnu Észtország nyári „fővárosa”, hisz a Balti-tenger homokos partjain mindenki szívesen lógatja a lábait a vízbe. Mi ezzel ellentétben sétáltunk a Balti-tengeren!!! Naggyon durva… ez fogja magát és befagy télre.
Kis érdekesség róla: „Mivel a dán szorosok elég keskenyek és sekélyek, mintegy 25-35 évbe telik, míg a Balti-tenger vize kicserélődik az Atlanti-óceán vizével. A tengerbe elég sok folyó hordja az édesvizet, ezért a Balti-tenger sótartalma elég alacsony, úgynevezett brakkvíz (édesvíz és sósvíz között). A tengeren gyakorlatilag nincs árapály jelenség. Ezek a sajátosságok is hozzájárultak speciális balti-tengeri állat és növény-fajok kialakulásához”Mikor leszálltunk a buszról első dolgunk volt, hogy megnézzük a tengert. Odaértünk erre látom, hogy föld tenger ég egybeér, minden fehér. Érdekes volt. Itt a tenger:

Aztán kisütött a nap, a jégen nagy volt az élet, sportolók, horgászok, egészen messze bent a tengeren (szó szerint), a helyiek nagyon kemények, épp egy csomó fiatal rendezett focimeccset a parton a hóban nagy zenebona kísérettel, mi majd szétfagytunk és azon gonolkodtam, hogy bírják, közben a Wellcome to Estonia c. dal ment épp. Isten hozott ez Észtország!!!
Ezután utunk célja csupán egy volt: meleg helyen legyünk és együnk valamit. A város híres olasz éttermébe mentünk, mi mást ettünk volna, mint pizzát. Még soha nem láttam olyat, hogy a tésztát 3 milliméteresre készítik, érdekes volt. S mivel egyik kedvenc sütim a tiramisu, így már csak a tiramisu készítésem fejlesztése miatt muszáj voltam megnézni, hogyan készítik itt, mindent a tanulásért….
Pärnu szép város, kis sétáló utcákkal, sok kézműves bolttal, gyönyörű épületekkel. Sokat is fotóztam. A templomok egész Észtországban nagyon szépek, ez már feltűnt, nem annyira egy sablonra épülnek, mint nálunk. Szemezgetek ide is belőlük.


Ráadás:
a sétányon egy kacsa ballagott:






Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése