Sokat járunk művészeti múzeumokba amit különösen élvezek, az egyik kedvencem a modern művészeti múzeum Arhus-ban. Képek:
Az angol tudásom mélyebb bugyrokat is elkezdett meghódítani, de mikor a rajztanárunk az egyik múzeumban egy kocka előtt elkezdte magyarázni, hogy az egy PISZOÁR, és ezt elmondta egymás után legalább 5-ször hihetetlen lelkesedéssel és átéléssel, akkor komolyan elkezdtem gondolkodni azon, hogy vagy a művészethez nem értek semmit, vagy az angolhoz (esetleg a tanárom sodródott el messzire a realitás talajától), de valami itt nem stimmel...
A megoldás kérem: PIECE Of ART volt :) Úgyhogy még rá kell gyúrnom erre az angolra. A dán nyelvről annyit,hogy úgy hangzik, mintha folyamatosan fuldokolnának valamiben. Ezt leszámítva nekem kifejezetten tetszik a nyelv, olyan mintha az angol és a német szókincset összekeverték volna és kitaláltak volna egy új kiejtést nekik.
Ami attrakció számban ment az elmúlt héten az a bál volt, amit nekünk rendeztek. Erre a bálra be kellett mindenkinek tanulnia egy francia páros táncot. A párválasztást a mindenki által jól ismert Véletlenre bízták. Na mármost Véletlen úgy gondolta, hogy kicsit izgalmasabbá teszi nekem ezt a táncos dolgot, és egy olyan srác mellé osztott be, aki a kommunikáció oly magas szintjére jutott el, hogy már beszélnie sem kell, szimplán büfögve adja tudtára a világnak, hogy létezik. Így történt, hogy a gyakorlással eltöltött egy hét alatt egyetlen szó sem cserélődött közöttünk, csak részéről jópár BÖFFFFFFF (amolyan szörnyen állatias) részemről jópár fintor.
Ezt leszámítva a bál szuper volt,gyertyafényes vacsorát rendeztek nekünk, közben voltak meglepetés produkciók. A tanárok 2 órás élő koncertet adtak bulizós igényes zenékből, szóval volt hepaj meg dínom-DÁN-OM (haha).
Ami ennél is érdekesebb az a következő esemény: Vasárnap délután befejeztem az egyik festményemet a művésztermünkben, a vázlataim külön papíron az asztalomon voltak, a rajzomat az állványomon hagytam száradni. Elmentem két órára, mire visszaértem mind a festményemet mind a vázlataimat ellopták. (Ez már tuti, mert egy hete nyomozok utána, és nem a tanár vitte el, nem pakolták el, senki máséhoz nem nyúltak, csak az enyém tűnt el). A) Basssszus befutottam???? :) Már lopják a képeim???:)
B) Basssszus valakik szivatnak???? Elopják a képeim???? :(
Asszem a választ sose fogom megtudni.
Amúgy meg minden oké. Jókat eszünk, irdatlan mennyiségű zöldséget, gyümölcsöt és halat. Ezt (hogy jókat eszünk) az is bizonyítja, hogy éjszakánként nem álmodok magyar kajákról. Hanem az állat elvonási tünetek már előjöttek, 2 hete nem találkoztam állattal, és már nagyon hiányoznak. Tegnapelőtt egész éjszaka azt álmodtam, hogy a kutyusunkkal játszok, tegnap pedig egy vakonddal álmodtam egész éjszaka,nagyon boldogan ébredtem :) Egy macska meg akarta enni a vakondot de én megmentettem, és aztán ő lett a házi állatom. Gyönyörű történet nemde? Gondoltam megosztom veletek :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése